Ízjárat: "világlátás" konyha nyelven

Nos, azt hiszem már a legjobb háziasszonyok javában készülődnek a Húsvétra, én pedig mivel nem vagyok sem háziasszony, sem nagy készülődős, tulajdonképpen egy egészen egyszerű klasszikus receptet mutatok nektek egy kis "plusz hozzávalóval", amit akár előző este is villámgyorsan összedobhattok, másnap már eheti is a család.  Ti szeretitek a húsvétot? Mivel palóc lány vagyok és egy kis községből származom, nálunk még élnek a hagyományok a locsolkodással kapcsolatban, de valahogy én sosem szerettem. Tisztelem és becsülöm azokat, akik ezt fennkölt művelik, sőt jónak tartom a hagyományok ápolását (pl. a hollókői vagy a már nálunk is egyre nívósabban megrendezett bujáki húsvét), de ez valahogy nálam a skála alsó részén mozog. Hála az égnek már nekünk sem kell készenlétben várni húsvét hétfőn a locsolókat, de emlékszem gyermekkoromban egy egész napos program volt. Pénteken és szombat sütés-főzés (ez volt az egyetlen jó része, mert már gyermekfejjel imádtam a konyhában s...

Nos, azt hiszem nem én lennék, ha nem nyilvánítanék véleményt éppen erről a témáról… hiszen már szinte "kultusza" van a törökök udvarlási szokásainak Európában. Mindenki óva int minket nőket tőlük, pedig nincs mitől tartani... már ha tisztes távolságban vannak  😃   Na jó ez így azt hiszem nem teljesen igaz, hiszen ismerek ellenpéldát is, de valóban nagyon nehéz eldönteni róluk, hogy mit is akarnak pontosan tőlünk… barátkozni, ismerkedni vagy ettől azért többet…? Akárki akármint mond, én azt gondolom, sőt hallom, hogy a magyar nők többsége, még ha tagadják is néha, elgondolkoztatott már azon, hogy vajon milyen lehet egy török pasival? Nos ezt - sajnos vagy nem sajnos – nem én fogom nektek megmondani, de az okfejtés szerintem mindenképpen megért egy posztot. Mert ugye hallottunk már róluk jót és rosszat is… de tapasztalatom szerint kedvesek, udvariasak, figyelmesek, előzékenyek és mindenekelőtt számos bókkal a „zsebünkben” távozhatunk tőlük néhány perces találkozás u...

Nos, nem én lennék, ha egy több részes úti beszámolónak nem az egyik kiemelt része lenne a gasztronómia, hiszen elsősorban az ízekért (is) szoktam utazni. Olvastátok már az első részt? ITT megtaláljátok! 😉 A keleti és mediterrán konyhák szerelmeseinek is bátran tudom ajánlani, hiszen egy kicsi mindkettőből van benne, fűszeresebb, mint egy olasz vagy spanyol konyha, de kevésbé, mint egy indiai vagy thai ízvilág… valahol éppen a kettő határán. Tulajdonképpen vélek felfedezni hasonlóságot a magyarral, de ez biztos a több évtizedes együtt élésnek köszönhető. Elsőre mi az, ami eszébe jut mindenkinek a török konyháról? Talán a kebab és a baklava, a tapasztaltabbaknak még felötlik egy kis krémes sült rizspuding és a török kávé vagy tea a szemük előtt, pedig ennél jóval több és változatosabb!  Egyik reggel volt alkalmam éppen egy rádióműsorba belehallgatni, ahol a török konyháról beszélgettek és arról, hogy itthon mennyire nem ismerik igazán az ételeket, max. látják a kebabo...