Hajdinás blini kapros szójajoghurttal, füstölt lazaccal és fürj tojással - Falatok Szentpétervár(r/b)ól

Mindenkinek van gyermekkori kedvenc meséje... ahogy nekem is, méghozzá az Anasztázia, ami az orosz Romanov cári család elveszett leánygyermekéről szól. Talán ez a mese, talán a sok gyönyörű kép vonzott mindig is Szentpétervárhoz. 

Egy augusztusi hosszú hétvégét választottunk ki az utazásnak. Meg volt a repjegy, a szállás, s némi cécó árán a vízum is... semmi más nem maradt hátra augusztus közepére, mint várni az utazást. Természetesen már fura is lenne, ha minden szépen menne, ugyanis sikerült egy torokgyulladást és egy baktérium okozta bőrfertőzést is kapnom, így az előtte lévő két napot orvosoknál töltöttem és csak azon imádkoztam, hogy fel tudjak szállni a gépre és kint ne legyen semmi probléma. 😇

Na de a lényeg, hogy ott voltam a gépen és szerencsésen alakult a mi kis utazásunk! Effektíve ugyan nagyon sokat mentünk, mert szinte gyalogosan pipáltunk ki minden látnivalót, de ha a centrumban van a szállása az embernek, ez a nagy távolságok ellenére sem jelenthet problémát. Bár hozzáteszem, hogy bemenni a nagy sor miatt csak a kisebb templomokba tudtunk, így éppen mindent láttunk kívülről... 😜illetve egy napot szántunk Peterhof-ra, ahol számunkra érhetetlen módon nem engedtek be a megvásárolt jeggyel a palotába, amivel egyébként be lehetett volna menni. Úgy döntöttünk nem törjük magunkat, sétáltunk egy nagyot a parkban, ami tényleg lélegzetelállító a sok szökőkúttal, viszont a tömeg miatt inkább már kellemetlen a tartós ottlét. Ettől függetlenül megérte az az 1 órás buszút a városból.

Ami szintén meglepő volt számomra, hogy mindenki nagyon kedves és segítőkész kint. Szinte kérés nélkül jönnek és segítenek az emberek, olyannyira, hogy már rögtön a reptérről a szálláshoz vezető buszon egy bácsikát megkérdeztük, hogy hol kell leszállnunk és szinte majdnem házhoz is kísért minket! 😉A belépőjegyeken kívül pedig egyáltalán nem olyan nagy a drágaság, mint ahogy azt nagyon sokan mondják. Európai árakkal találkozunk az éttermekben, s itthoni árakkal a boltokban, szerintem a taxi árak sem vészesek, a tömegközlekedés egyenesen olcsónak mondható. Itt is utazhatunk még marsrutkával, az úgynevezett gyűjtőbusszal, ami csak akkor indul el, ha megtelik a kisbusz. A külvárosi részek egyenesen rondák, az az igazi "szoc"... ellentétben a belvárosi, ágaskodó, pompás régi épületekkel. Az esték természetesen borozgatással, pezsgőzéssel teltek, s ráleltünk 1-2 igazán jó kis borbárra is. Mindenképpen kiemelném a Merulát, ami a Vérző Megváltó templomától gyalogosan kb. 10 percre található, az árait tekintve sem vészes és teljesen modern, jó hangulatú bárocska, ahol mi jóformán egy nagyobb "lábpihentetést" tartottunk.

A szállásunk utcájában egész hétvégén nézegettünk egy Teplo nevű helyet, amit mi csak "tapló"-nak becéztünk. Kívülről olyan, mintha egy kihalt bejárata lenne, de ahogy befordul az ember a belső kertbe, kis lampionok várják és a belső részben pedig külön megfogott, hogy világtérkép lóg a falon színes jelölőkkel, hogy a vendégek honnan érkeztek. 😍

Összességében tényleg szép volt a város, de számomra nem adta azt a csodát, amit a kastélyai miatt róla elképzeltem, de egy hosszú hétvégét mindenképpen megér! Hoztam is nektek még néhány képet! 😉

Szent Izsák katedrális

Ermitázs

Tömérdek matrjoska baba

Azért ha nem is kóstoltam... fotózni fotóztam! 

A welcome borunk 😇

Smolny katedrális

A Vérző Megváltó temploma előtt 

És pár vicces kép 😝 Mert azért megint sokat nevettünk 😊

A kedvenc képem a hétvégéről :)

Új barik :)

Amit még picit sajnálok, hogy az utazásom egyik legnagyobb élvezetét veszi el mostanság az a tény, hogy se glutént, se tejet, se cukrot nem ehetek. Természetesen megoldom és ettől nem adom fel az utazásokat, de a helyi kajákból már egyre kevesebbet van lehetőségem megkóstolni. Bár hozzáteszem, hogy Oroszországban a hajdina azért erősen megmentett, attól függetlenül, hogy természetesen vittem a kis kenyérkéimet is 😅, viszont a hely palacsintát, az úgynevezett "blinit" annyian ajánlották, hogy gondoltam itthon is kipróbálom, természetesen "mentes" változatban.  Olyannyira jól sikerült, hogy meg is osztom veletek! A palacsinta hajdinalisztből készül, ami simán beleillik az étrendembe, viszont az eredetibe kerül tejtermék is, ami már nem... így azt mandulatejre cseréltem és vaj helyett kókuszolajat használtam.

Hajdinás blini kapros szójajoghurttal, füstölt lazaccal és fürj tojással

(glutén-, tej- és cukormentes, IR barát)

Hozzávalók kb. 12 db palacsintához:

• 120 g hajdinaliszt
• 200 ml cukormentes mandulatej
• 2 db tojás
• 1 csomag szárított élesztő
• 30 ml kókuszolaj
• 30 g eritrit
• 1 csipet só

Kapros szójajoghurt:

• 200 ml natúr szójajoghurt
• 2 gerezd fokhagyma
• kis marék friss kapor
• negyed citrom kifacsart leve
• só, frissen őrölt bors

Tálaláshoz:

• füstölt nyers lazac szeletek
• főtt fürjtojás
• friss kapor
• opcionálisan rukkola és koktélparadicsom

Először is a tésztát készítem el, hiszen azt keleszteni kell legalább 30 percig. A langyos mandulatejben elkeverem az eritritet és felfuttatom a szárított élesztőt. Két tojás fehérjét kemény habbá verek egy csipet sóval, majd egy másik tálban a sárgáját is habosítom. Apránként adom hozzá a felfuttatott élesztős tejet és az átszitált hajdinalisztet, végül a kókuszolajat. Habverővel alaposan kikeverem, majd egy kanállal beleforgatom a tojásfehérjét is. Hagyom megkelni. 

Ezalatt a kapros joghurtot is elkészítem, ami pofon egyszerű. A joghurtot 2 gerezd zúzott fokhagymával, ízlés szerint sóval és frissen őrölt borssal ízesítem, hozzáadom a mosott és apróra vágott kaprot, végül adok hozzá egy kevés frissen facsart citromlevet is. Hűtőben pihentetem tálalásig. A fürjtojásokat is megfőzöm. Kb. 5 perc kell nekik forrástól számítva. 

A palacsintákat fogyasztás előtt sütöm ki. Egy palacsintasütőt felhevítek és kikenem vékonyan kókuszolajjal, majd kb. két evőkanálnyi halmokat teszek bele és a palacsinták mindkét oldalát megsütöm. 

Tálalásnál 1-2 teáskanálnyi joghurtot halmozok a palacsinták tetejére, majd 1-1 szelet füstölt lazacot, végül egy-egy félbevágott fürjtojást. Friss kaporral díszítem. Roppanós rukkolával és koktélparadicsommal tálalom, amit egy kevés olívaolajjal is megspékelek.

A teljes mennyiség CH értéke 85,8 g lassan felszívódó szénhidrát, így egy palacsinta kb. 7-8 g CH-t tartalmaz.