Felturbózott "malagai paella" recept - csakúgy az egyik nagy kedvencem, mint Spanyolország
Ezzel a bejegyzéssel és recepttel már sokatoknak lógtam, hiszen megígértem, hogy megírom, hogyan lesz finom és színes a paella.
Mindenki máshogy van vele, hogy mi tartozik a kedvenc "étkei" közé, de én például imádom a rizses húsok minden formáját, fajtáját, a paellát meg különösen, hiszen spanyol! Igen, spanyol rajongó vagyok. Az ország, a kultúra, a kaják, szinte bármikor jöhet, nem véletlen, hogy minden évben ellátogatok ebbe az országba. A kedvenc városom Barcelona. Egyszerre nyüzsgő, van itt kultúra, nyelv, építészet, művészet, lazaság, tenger, napsütés és barátságos emberek. Többször jártam már a városban, de mindig tud valami újat mutatni. Már-már olyan, mintha hazamennék és ez köszönhető az egyik spanyol barátomnak is, aki legutóbb is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy otthon érezzem magam a városban, bár eredetileg ő sem katalán, hanem Andalúziából származik. Maguk a spanyolok stílusát is bírom, a nők jól öltöznek, a férfiak helyesek és egyáltalán nem olyan "túlzóak" mint az olaszok. Kimértek, de barátságosak.
 |
| Eredeti malagai paella "Veró" módra |
Mindenki máshogy van vele, hogy mi tartozik a kedvenc "étkei" közé, de én például imádom a rizses húsok minden formáját, fajtáját, a paellát meg különösen, hiszen spanyol! Igen, spanyol rajongó vagyok. Az ország, a kultúra, a kaják, szinte bármikor jöhet, nem véletlen, hogy minden évben ellátogatok ebbe az országba. A kedvenc városom Barcelona. Egyszerre nyüzsgő, van itt kultúra, nyelv, építészet, művészet, lazaság, tenger, napsütés és barátságos emberek. Többször jártam már a városban, de mindig tud valami újat mutatni. Már-már olyan, mintha hazamennék és ez köszönhető az egyik spanyol barátomnak is, aki legutóbb is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy otthon érezzem magam a városban, bár eredetileg ő sem katalán, hanem Andalúziából származik. Maguk a spanyolok stílusát is bírom, a nők jól öltöznek, a férfiak helyesek és egyáltalán nem olyan "túlzóak" mint az olaszok. Kimértek, de barátságosak.
Tényleg nem tudom hangsúlyozni a Barcelona és a spanyol mániámat eléggé, de azt hiszem aki már járt ott, tudja miről beszélek. Imádom betuszkolni magam a La Ramblán lévő "La Boqueria" piacára, ami ugyan tele van turistákkal, mégis színes és változatos, egyszerűen órákat tudok ott bolyongani.
Imádok ezt követően bekószálni a gótikus negyed szűk utcáira, s közben betérni az egyik legjobb churros bárba. Szeretek végigsétálni a part mentén a kikötőből egészen fel a Park Ciutadell-ig, ahol mindig kicsit bambulom azokat a szomszédos diákokat, akik szerencsések, hiszen itt fogyaszthatják el szendvicsüket szünetekben. Kötelező program a Güell Park is, ahonnan elém tárul a város egy része és mindig elgondolkozom, hogy mennyire tudnék itt élni. De van egy újabb kedvencem, a város feletti "Bunkers", ahol tényleg remek a panoráma, tényleg az egész város a lábaim előtt hever és szerencsére még nagyon kevés turista tud róla. Kihagyhatatlan az egész spanyol építészetet bemutató Poble Espanol, aztán este a színes fényekben pompázó Fontana Magica, a remek vízi játékával.
De ez még csak egy része, nyilván vannak helyek, amit minden turista végiglátogat, ahogy én is jó párszor megtettem. A fentiek viszont minden alkalommal kötelező programnak számítanak. Volt szerencsém száguldozni 220-al a városba vezető autópályákon, motorozni a belvásorban, végigbringázni a partot. Nekem ez Barcelona, egy életérzés! Vidámság, nyüzsgés, élet, napsütés!
 |
| La Boqueria - a kedvenc piacom |
Imádok ezt követően bekószálni a gótikus negyed szűk utcáira, s közben betérni az egyik legjobb churros bárba. Szeretek végigsétálni a part mentén a kikötőből egészen fel a Park Ciutadell-ig, ahol mindig kicsit bambulom azokat a szomszédos diákokat, akik szerencsések, hiszen itt fogyaszthatják el szendvicsüket szünetekben. Kötelező program a Güell Park is, ahonnan elém tárul a város egy része és mindig elgondolkozom, hogy mennyire tudnék itt élni. De van egy újabb kedvencem, a város feletti "Bunkers", ahol tényleg remek a panoráma, tényleg az egész város a lábaim előtt hever és szerencsére még nagyon kevés turista tud róla. Kihagyhatatlan az egész spanyol építészetet bemutató Poble Espanol, aztán este a színes fényekben pompázó Fontana Magica, a remek vízi játékával.
 |
| Barceloneta |
 |
| Bringázás az Arc de Triomf környékén |
 |
| Bunkers - ahol a város valóban a lábaid elé tárul... |
De ez még csak egy része, nyilván vannak helyek, amit minden turista végiglátogat, ahogy én is jó párszor megtettem. A fentiek viszont minden alkalommal kötelező programnak számítanak. Volt szerencsém száguldozni 220-al a városba vezető autópályákon, motorozni a belvásorban, végigbringázni a partot. Nekem ez Barcelona, egy életérzés! Vidámság, nyüzsgés, élet, napsütés!
 |
| Újabb élménnyel lettem gazdagabb ... The Color Run spanyol barátokkal (2017 október) |
 |
| Malaga - ború, eső, szél... én akkor is imádom... |
Spanyolország többi része, ahol eddig jártam is bámulatos. Az andalúz rész kifejezetten egy kis szelet abból a temperamentumból, ami a spanyolokról elhíresült. Életem legfinomabb paelláját Granadában ettem, egy pici étteremben, ahol a "madre" saját maga készítette és szolgálta fel. Azonban ha jót akarsz enni tényleg menj le délebbre, mert pl. Barcelonában szinte csak futószalagos, turistaüzemmódban készítik. Nekem kicsit olyan "too much", tele ízfokozókkal. A tapasokat viszont bátran ajánlom. Tele van a város jobbnál jobb tapas- , pincho- és empanada bárokkal. Azt szeretem itt, hogy minden olyan egyszerű... semmi sincs túlbonyolítva és egy finom bort akár délben is elszopogatnak. Például megtudtam, hogy délen a vermouth-ot már szinte reggeltől fogyasztják a helyiek. Hát lazaság van na...
 |
| Montázs a reggeli piactól egészen a tapasvacsoráig... |
Na de milyen is valójában a spanyol konyha? Egyszerű és nem is igazán egységes. A halak mindenképpen dominálnak, hiszen körbeöleli a tenger, bátran mondhatom, hogy a legnépszerűbb a tintahal, amint szintén nagyon szeretek, illetve a polip. Hideg és meleg tapasok kedvelt alapanyagai ezek. A disznóhús is nagy szerepet kapott a gasztronómiában, annak köszönhetően, hogy a keresztények (ugyanis elég vallásosak) ezzel fejezték ki a "tiszta spanyol vér" fogalmát, hiszen a zsidók és muszlimok például nem ehetnek disznóhúst. Aztán a felfedezések időszakában számos hozzávaló jelent meg, mint például a a burgonya, a paradicsom, a paprika, és a bab, de előszeretettel használnak csicseriborsót is, ami az egyik nagy kedvencem. Elengedhetetlen alapanyag az olívaolaj. A spanyol olívabogyó sokkal lágyabb ízű szerintem és jóval nagyobb szemű, mint más mediterrán országokban. A sáfrányt gyakran használják és minden étkezés mellé jó minőségű bor vagy sherry dukál. A turisták által látogatott éttermek teraszain hatalmas adag paella vacsorák ellenére a spanyolok paellát és egyéb nehéz ételeket nem esznek vacsorára, csak ebédre, este beérik némi tapassal és salátával. Gondolom mindenki hallott már a "tortilla de patatas"-ról, ami pirított krumpli tulajdonképpen nyakon öntve jó sok tojással, olyasmi mint egy omlett. Ez az egyik legkedveltebb tapas, önmagában majonézzel vagy egy friss, ropogós bagettbe tömve. Nagyon kedvelt az empanadas... amit megtöltenek minden jóval, kívül ropog, belül finom töltelék, nem kizárólag tapas, hanem reggelire is fogyasztják. Aztán a bagettek, olívával, paradicsommal megkenve.
Előételként szívesen fogyasztanak sajtokat vagy felvágottakat, pl. kolbászokat és a híres "Serrano"-t. Nagyon fincsi a pikáns chorizo kolbászuk (ami tényleg nagyon pikáns) és a kicsit szárazabb, kevésbé fűszeres fuet, amiből mindig hozok haza. Ez a spanyol barátom konyhájában is mindig ott csüng az ablak mellett 😃 Kedvelt a tipikus andalúz hideg leves is, a "gazpacho", azonban én erre az egyre nem jöttem rá, hogy hogyan lehet megenni azt a zöldségekkel összeturmixolt kenyeres vizet, ráadásul hidegen. 😃 Én nem szeretem! Délen igazán kedveltek még a szaftosabb fogások is, a csülök paradicsomos, csicseriborsós mindenféle egytálétel egy kis pirított bagettel. Nekem picit hasonlít a magyaros pörköltekre, egy kicsit paradicsomosabban. Desszertként általában valamilyen pudingot vagy tejtermékből készült desszertet esznek. A rizspuding friss gyümölccsel kedvelt, a katalán vidékeken pedig az ún. Crema catalanya, ami hasonló a francia creme brule-hez vagy flan-hoz. Churros-t általában reggel fogyasztanak vagy délelőtt egy finom forró csoki vagy kávé társaságában. Jobbnál jobb churros bárok találhatóak már az országban, bár az is igaz, hogy utcai bódékban is ettem már nagyon finomat.
A kis magdalénákat, azaz spanyol muffinokat tényleg szinte minden pékségben lehet kapni, azt imádok bennük, hogy nem szárazak, hanem igen zsíros, szaftos piskótatésztáról van szó. A sangria leginkább a turisták körében kedvelt, de a spanyolok is nagyon szeretik az édes vörös és pezsgő borokat. Azonban a fehér boraik is kiválóak. Vannak azonban híres sörmárkák is az országban, mint a híres Estrella Damm, Moritz, San Miguel, Alhambra. És hát kávé nélkül nálam egy nép sem ússza meg... a spanyol kávé erősebb, mint olasz társa, mégis finom, egyáltalán nem vizes, sőt inkább sűrű és ezt még a tejes változatokban is kiérezni. A "cortado" típust biztos vagyok benne, hogy mindenki kóstolta már, espresso egy kis forró tejjel felengedve.
 |
| Egy kis déli tapas... olívabogyó, tortilla de patatas, tonhalkrém, zöldbabos csülök és halak... |
Előételként szívesen fogyasztanak sajtokat vagy felvágottakat, pl. kolbászokat és a híres "Serrano"-t. Nagyon fincsi a pikáns chorizo kolbászuk (ami tényleg nagyon pikáns) és a kicsit szárazabb, kevésbé fűszeres fuet, amiből mindig hozok haza. Ez a spanyol barátom konyhájában is mindig ott csüng az ablak mellett 😃 Kedvelt a tipikus andalúz hideg leves is, a "gazpacho", azonban én erre az egyre nem jöttem rá, hogy hogyan lehet megenni azt a zöldségekkel összeturmixolt kenyeres vizet, ráadásul hidegen. 😃 Én nem szeretem! Délen igazán kedveltek még a szaftosabb fogások is, a csülök paradicsomos, csicseriborsós mindenféle egytálétel egy kis pirított bagettel. Nekem picit hasonlít a magyaros pörköltekre, egy kicsit paradicsomosabban. Desszertként általában valamilyen pudingot vagy tejtermékből készült desszertet esznek. A rizspuding friss gyümölccsel kedvelt, a katalán vidékeken pedig az ún. Crema catalanya, ami hasonló a francia creme brule-hez vagy flan-hoz. Churros-t általában reggel fogyasztanak vagy délelőtt egy finom forró csoki vagy kávé társaságában. Jobbnál jobb churros bárok találhatóak már az országban, bár az is igaz, hogy utcai bódékban is ettem már nagyon finomat.
 |
| Reggeli churros Malaga egyik leghíresebb 'tejeringo' (ugyanaz mint a churros) bárjában... |
A kis magdalénákat, azaz spanyol muffinokat tényleg szinte minden pékségben lehet kapni, azt imádok bennük, hogy nem szárazak, hanem igen zsíros, szaftos piskótatésztáról van szó. A sangria leginkább a turisták körében kedvelt, de a spanyolok is nagyon szeretik az édes vörös és pezsgő borokat. Azonban a fehér boraik is kiválóak. Vannak azonban híres sörmárkák is az országban, mint a híres Estrella Damm, Moritz, San Miguel, Alhambra. És hát kávé nélkül nálam egy nép sem ússza meg... a spanyol kávé erősebb, mint olasz társa, mégis finom, egyáltalán nem vizes, sőt inkább sűrű és ezt még a tejes változatokban is kiérezni. A "cortado" típust biztos vagyok benne, hogy mindenki kóstolta már, espresso egy kis forró tejjel felengedve.
 |
| ... és amikor én lepem meg a spanyol barátokat egy kis vacsival... |
Nos a paella viszont nálam külön bekezdést érdemel. Ha Spanyolország, akkor mindenkinek ez jut elsőre eszébe. Eredetileg Valenciából származik, de délen mindenki azt vallja, hogy ő készíti a legfinomabbat és a legjobbat, így mára már különböző változatai ismertek. Rizs, zöldségek és csirke vagy tenger gyümölcsei az alapja és jellegzetes paella főző serpenyőben sütik, jó nagy adagokban. Én is beszereztem, de mivel az csak 1 személyes, általában mindig másra használom. S mielőtt még összefolyik a nyál a számban, inkább gyorsan bemutatom nektek azt a malagai paella receptet, amit a spanyol barátom mutatott meg nekem. Én egy picit az eredeti receptet "átvariáltam" a saját kedvem szerint, de így is tökéletes! Ugyanis az eredeti sosem mix, tehát vagy csirkés vagy tenger gyümölcseivel készül. Chorizo sosem kerül pluszban bele, az már csak az én kombinációm, ezen kívül abban a receptben amit az anyukájától tanult, nem volt zöldborsó, de én szeretem, így tettem bele. Ez a 3 dolog, amivel egy picit több lett az enyém, de egyébként mindent úgy készítek, ahogy azt bemutatták nekem. Nagyon egyszerű elkészíteni, de ha nincs hozzá kedvetek, inkább repüljetek ki és kóstoljátok meg valamelyik szuperjó helyi étteremben! 😉
Eredeti malagai paella "Veró" módra
(kb. 4-6 adag)
Hús fűszerezése:
- tengeri vagy himalája só
- őrölt kömény
- szárított, őrölt rozmaring és kakukkfű
- 1 ek. olívaolaj
- 6 db friss csirke alsó vagy felső comb pácolva (ld. fent)
- 200-250 g vegyes tenger gyümölcsei (sajnos itthon leginkább fagyasztott állapotban jutunk hozzá)
- 250 g barna vagy arozz rizs
- 1 szál közepes répa
- 1/2 zöld kaliforniai paprika
- 1/2 piros kaliforniai paprika
- 2 fej közepes vöröshagyma
- 4 gerezd fokhagyma
- 2 fej kis paradicsom
- 2 db babérlevél
- 600 ml húsleves alaplé
- 150 ml száraz fehérbor
- 1 ek. olívaolaj
- 1/2 tk. szárított kakukkfű
- 1 tk. szárított petrezselyem
- 1/4 tk. őrölt köménymag
- 1/2 tk. őrölt cayenne bors
- 1 csipetnyi sáfrány
- só, őrölt bors
- 100 g chorizo kolbász
- 150 g zöldborsó
Az egész ott indul el, hogy miután beszereztem a piacon a hozzávalókat, az alaposan átmosott húst bepácolom a fenti fűszerekkel és félretolom addig, amíg a zöldségeket előkészítem. A répát, a két színű kaliforniai paprikát, a vöröshagymát és a kimagozott paradicsomot nagyon apró kockákra vágom, ill. a chorizot is felkarikázom, majd negyedelem. Amikor előkészültem, egy jó nagy teflon serpenyőben olaj nélkül alaposan megpirítom a csirkéket, majdnem készre sütöm. Ugyan még a rizs mellett is fog párolódni, de annál puhább és omlósabb lesz.
Amikor a hús megpirult, kiveszem és a serpenyőbe teszek 1 ek. olívaolajat. Beleteszem az aprított répát párolódni, majd kb. 3-4 perc múlva jön bele az aprított kaliforniai paprika is. Ismét 3-4 perc pirítás, majd jöhet a hagyma. Az egészet üvegesre párolom.
Csak később adom hozzá a paradicsomot, majd a zöldborsót, végül a chorizot, amit szintén pirítok egy kicsit. Amikor a zöldség már puhává párolódott, a kolbász kissé megpirult, hozzáöntöm a rizst, adok hozzá zúzott fokhagymát, majd a fűszereket és a sáfrányt is megkapja az étel. Sózom, borsozom és az alaplé 2/3-ával felengedem. Alapos kevergetés mellett párolom a rizst. Kb. negyed óra elteltével hozzáadom a tenger gyümölcseit, felöntöm a száraz fehérborral és a maradék alaplével. Egy utolsó keverés után még megrázogatom a serpenyőt, visszateszem a csirkedarabokat egyenletesen elosztva, majd lefedve párolom készre mindaddig, amíg az összes alaplevet felszívja a rizs. Isteni és megunhatatlan!
¡Buen provecho!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése