Cukor- és gluténmentes Eszterházy torta... mert véletlenek nincsenek!
A húgom a szülinapjára egy fantasztikus, magyar cukrászremeket, Eszterházy tortát kapott, mivel az egyik nyári esküvő alkalmával nagyon ízlett neki, természetesen mentes verzióban. Sajnos a szülinapi buliján évek óta nem tudok ott lenni, mert mindig úgy alakul, hogy akkor van egy nagy rendezvényem, amin ott kell lennem, de másnap a tortát annál nagyobb lelkesedéssel sütöttem meg. Egyébként egészen "véletlenül" ez az én kedvenc tortám is!
Apropó! Hisztek a véletlenekben? A sorsban? Szerintem nincsenek véletlenek, hiszen minden okkal történik (elég sokat is hangoztatom mostanság😇 ) és minden ember, helyzet okkal jön az életünkbe, hogy tanuljunk tőle/belőle valamit és megmutasson számunkra valami okulni valót.
Ahogy a barátok, munkatársak és a család, úgy a testvérek sem véletlenül vannak az életünkben, valamit tanulnunk kell tőlük, egymástól és mostanság ugyan nagyon sok volt a vita közöttünk a testvéreimmel, - ami nem is csoda, hiszen mindannyian annyira különbözőek vagyunk, más érdeklődéssel - de azért ezt picit bánom is, viszont azt is tudom jól, hogy bármi történjen, remélem mi mindig ott leszünk egymásnak és talán az az egyik tanítás most, hogy a felmerülő verbális és nonverbális kommunikációs problémákat kezeljük jobban, mert általában itt csúszik meg a dolog, ahogy nagyon sok embernél. Nekem ugyanúgy kell gyakorolnom az érzelmek kimutatását, a türelmet, ahogy az elsős gyermekeknek az ABC-t. Elmerülök a saját dolgaimban, "igyekszem" mindig túlvállalni magam, mutatom az erős, kemény embert, holott egy-egy konfliktus a családban ugyanúgy, ha nem még jobban megvisel. Szerencsére az elmúlt években megtanultam a tanulásomra fordítani ezeket. Ha valami akadály, konfliktushelyzet adódik keresem az okot és hogy mit lehet tanulni belőle!
Minap a húgommal egyikünk sem volt túl jó passzban és korán reggel olyan dolgokat lökött oda nekem - látszólag ok nélkül - fél mondatban, amit talán ő sem gondolt át és máskor biztosan gyorsan visszaszólok, de(!) hirtelen átfordult bennem, egyszerűen azt mondtam magamban: "Veronika, ez most nem a te problémád"! Tudjátok azt gondolom, hogy "amit adsz, azt kapod vissza", ami ugyanúgy működik abban az esetben is, ha én kelek bal lábbal (sőt!) 😏. Néha a külvilág felé vetített problémák nem is igazából a külvilágé, sokkal inkább a saját magunk harca. Az élet folyamatosan tükröt állít fel elénk. Számtalan ilyen helyzetet véltem felfedezni én is utóbb a saját életemben. Nos... és lassan el is érkeztünk a karma témához... Ez az a téma, amiről már most el tudnék beszélgetni órákat, úgy hogy sokáig nem is hittem benne, viszont utóbb tényleg tapasztaltam egy-két olyan dolgot, ami valóban elgondolkodtató....
És (bár ezzel mondatot nem kezdünk ugyebár!? 😄) az sem véletlen, hogy az Eszterházy torta imádatomtól szabadulni nem tudok és egyre több ilyen ember van körülöttem 😊
Cukor- és gluténmentes Eszterházy torta
(kb. 16 cm-es, 8 szeletes tortához)
Tésztalaphoz:
- 5 db tojás fehérje
- 1 csipet só
- 150 g darált dió
- 100 g eritrit
- 20 g zabliszt
A tojásfehérjéket kemény habbá verem egy csipet sóval, majd hozzáadom az eritritet, a darált diót és végül a zablisztet. Alaposan összekeverem, de figyelek rá, hogy ne törjem össze a habot. Előmelegítem a sütőt kb. 200 °C-ra, közben sütőpapírra 16 cm-es köröket rajzolok, összesen 6 db-ot. Ezeken elosztom a diós habot egyelő arányban, elterítem a kör formákon és 6-7 percig sütöm. Amikor kihűlt, lehúzom róla a sütőpapírt.
Krémhez:
- 5 db tojás sárgája
- 150 g eritrit
- 2 tk. vanília aroma
- 700 ml zsírszegény tej
- 30 g kukorica keményítő
- 20 ml kávé
- 50 g dió
- 200 g zsírszegény natúr vajkrém
- 6 db lapzselatin
- 2 ek. víz
Kb. 650 ml tejet felteszek forrni, addig egy habverővel a tojás sárgáit összekeverem az eritrittel, a vanília kivonattal. Csomómentesre keverem a kukorica keményítővel, majd a maradék (kb. 50 ml) tejjel. Ha a tej felforrt, hozzáadom ezt a keveréket és sűrűre főzöm. Alaposan kihűtöm a krémet, hozzáadom a darált diót és a 20 ml kávét, majd a zsírszegény natúr vajkrémet. Ezt akár egy gépi habverővel is elkeverhetjük benne, úgy még simább krémet kapunk. 6 db lapzselatint hideg vízbe áztatok és egy kis edényben kb. 2 ek vizet felhevítek, beledobom a zselatint, elkeverem és a krémhez adom, amit összedolgozok azzal.
Díszítésként:
- 8-12 db felezett dióbél
- 1 egész tojás
- 2 tk. kukoricakeményítő
- 2 ek. eritrit
- 1/2 tk. vanília kivonat
- 200 ml tej
- 20 g 70 % cukormentes étcsokoládé
- 1 tk. olvasztott kókuszzsír
- darált dió
Következik a torta összerakása. A felezett dióbeleket már korábban kb. 180 °C-on pirítom, 15-20 percig szárazon, így jó ropogós lesz. Egy egész tojást felverek és összekeverem a fenti mennyiségű keményítővel, vanília kivonattal és az eritrittel, majd hozzáadom a tejet. Egy edényben ezt az egészet sűrűre főzöm, hagyom kihűlni. A tortalapokat egymásra halmozom úgy, hogy mindegyik közé egyenlő arányba kerüljön a diós-vaníliás krémből is, illetve nagyon vékonyan a szélét és a tetejét is bekenjünk vele. Hűtőbe teszem kb. 2 órára. Amikor már megdermedt, szétterítem a torta tetején és az oldalán egy spatula segítségével a sima vaníliakrémet. Az étcsokit gőz felett vagy mikróban egy kevés kókuszzsírral felolvasztom és spirálszerűen egy papírtölcsér segítségével a torta tetejére nyomom. Fogok egy hegyes fa pálcikát és könnyed mozdulatokkal a kör közepétől húzogatok vonalakat a torta széléig először kifelé, majd a szélről befelé egészen a közepéig úgy, hogy ezek váltakozzanak a tortán. A szélét darált dióval vonom be, a tetejére pedig tetszés szerint helyezem a felezett dióbeleket.
Isteni finom! Próbáljátok ki!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése