Házi cukor- és gluténmentes Túró rudi torta - a méltó ünnepi desszert

A hétvégén a szüleim 35. házassági évfordulóját ünnepeltük. Összegyűlt a család, úgy, mint a nagy ünnepek alkalmával. Sajnos elég ritka, hiszen mindannyian mozgalmas életet élünk és csak néha van úgy, hogy mindenki egyszerre otthon tud lenni. 

Számomra öröm azt látni, hogy a szüleim, akiknek oly sokat köszönhetünk, 35 éven át együtt maradtak jóban, rosszban. Sok fiatal számára példa értékű és sajnos manapság elég ritka dolog ez, hiszen a párok nagy része egyre kevesebbet tesz a kapcsolatukért. Ha probléma van, azt nem megjavítani akarják, hanem menekülnek előle. Én úgy gondolom, hogy természetesen, ami nem megy, nem kell erőltetni, de nem kell azonnal lemondani róla, félrelökni, hanem meg kell tanulni küzdeni azért, amiért tulajdonképpen mégiscsak úgy döntöttek hajdanán, hogy egymáshoz kötik életüket. A jóban nagyon könnyű kitartani a másik mellett, de a rosszban is támogatni egymást, a legnagyobb „respect”. Persze bármit hozhat az élet, ezért általánosítani nem lehet, követ pedig pláne senkire sem szeretnék dobálni, ez is csak meg meglátás tőlem.

S ha már házasság, én tényleg naiv módon azt gondolom, hogy ha valaki erre szánja magát, az szóljon (szólhat) örökre... legalábbis mindig is azt mondtam, hogy ha egyszer arra adom a fejem, hogy férjhez megyek, azt jól meggondolom, hogy abba minden önzetlenséget, energiát bele tudok-e tenni és az illetőt biztosan életem végéig el tudom-e "viselni" magam mellett?!  😝

Biztosan láttatok már ti is olyan idős párokat, akik még mindig kéz a kézben sétálnak az utcán. Ilyenkor mindig mosolyra görbül a szám. Aki hozzám hasonlóan régóta keresi az igaz szerelmet, nagyon inspiráló látvány ez és még inkább elhiszem, hogy a kemény munka és a befektetett energia, meghozza gyümölcsét. Kétlem, hogy az idők folyamán nekik egyszer sem volt kemény időszakunk, de így még inkább reményt adnak arra, hogy talán egyszer, majd velem is megtörténik. Mi is kéz a kézben, egymás mellett szorosan ülünk egy tó partján és hallgatjuk az őszi lehulló falevelek csörgedezését vagy éppen a lakókocsiba pattanva, önfeledt nevetéssel szeljük át a kontinens szebbnél-szebb tájait. 

Senki, semmi sem tökéletes. A tökéletest keresni felesleges is…. Sam Keen egyszer azt mondta: „A szerelem nem akkor ér el, amikor megtalálod a tökéletes személyt, hanem amikor egy tökéletlen személyt tökéletesnek látsz.” Ez szerintem nagyon igaz! 😇 Nem megalkuvásról van szó, csak arról a „bumm”-ról, amit szerintem érezni kell és amit meg fogunkj találni abban, akivel jól érezzünk magunkat, együtt nevethetünk, hasonló dolgokat szeretünk csinálni, akivel működik a kommunikáció, egymást erősítve haladhatunk a céljaink felé, s nyíltan, őszintén, játszmák nélkül vállalhatjuk azt, amilyenek valójában vagyunk: néha gyermekiek, néha fáradtak, néha önfejűek, néha pedig kicsattanóan vidámak. S szerintem ez egy élethosszig tartó barátság is kell, hogy legyen, amiben a felek nem feladják önmagukat, hanem elfogadják saját magukat és a másikat is. Legalábbis én továbbra is ebben bízok... de tudjátok, én néha tényleg álomvilágban élek! 😉😛

Na de túl sokat nem szeretnék "ömlengeni" és mielőtt még elkalandoznának a gondolataim, jöjjön a lényeg! A torta!!!!! A család nagyon szereti a túrós finomságokat, innen is jött az ötlet. Az étcsokit pedig még inkább… olyan pedig kétlem, hogy létezik az országban, aki ne rajongana a Túró rudiért! Na hát valahogy így kerekedett ki az ünnepi Túró rudi torta ötlete, amelyen a díszítés is házilag készített túró rudi volt. Korábban már készítettem házilag ilyen desszertet és annak is nagy sikere volt, ITT találjátok a receptet, így gondoltam ezzel sem lőhetek mellé. 

 Cukor- és gluténmentes Túró rudi torta

(24 cm-es tortához)

Tésztaalap:

• 3 tojás 
• 60 g eritrit
• 3 ek. olvasztott kókuszzsír /vagy ghí/
• 1/4 tk. szódabikarbóna
• 80 g teljes kiőrlésű gluténmentes zabliszt
• 100 g natúr joghurt
• 10 g zsírszegény kakaópor /vagy karobpor/
• csipet só

A tojások fehérjét kemény habbá verem egy csipet sóval, majd a 3 db tojás sárgáját is kikeverem az eritrittel. Ha ez készen van, hozzáadom a 3 ek. olvasztott ghít, a natúr joghurtot és a kakaóport, majd legvégül a szódabikarbónával elkevert zablisztet. Össze keverem, a fehérjehab 1/3-ával fellazítom, majd végül óvatos mozdulatokkal hozzákeverem a többi tojásfehérjét is, vigyázva arra, hogy ne törjön össze. Sütőpapírral bélelt, 24 cm-es tortaformába öntöm, majd 180 °C-ra előmelegített sütőben kb. 15-20 percig sütöm. Nem baj, ha a formánk kicsit kisebb, picit vastagabb lesz a tortaalap. A 24-es formában kb. egy 0,5 cm vastag alapot kapunk. 

Túrótöltelékhez és a díszítéshez:

• 800 ml zsírszegény tej
• 4 db tojás sárgája
• 20 g zabliszt
• 20 g kukoricakeményítő
• 150 g eritrit
• 700 g zsírszegény darabos túró
• 500 g zsírszegény krémes túró
• 1 púpozott tk. zselatinpor
• 1 db citrom reszelt héja
• 10 g lapzselatin
• 150 g cukormentes étcsokoládé
• kevés kókuszzsír

Először is kb. 700 ml tejet egy lábasban felforralok, közben a tojások sárgáit a zabliszttel, 100 g eritrittel és a kukoricakeményítővel, majd a maradék 100 ml tejjel csomómentesre keverem és a forró tejhez adom, sűrű krémmé főzöm. A krémet hagyom kihűlni. A túrót egy villával alaposan összetöröm, elkeverem az 50 g eritrittel és egy citrom reszelt héjával, legvégül a kihűlt főzött krémmel. Ebből a mennyiségből 250 g-ot félreteszek. 10 g lapzselatint (egy csomag) kevés vízzel felhevítek és a maradék túróhoz adom, összekeverem és a tortaformába visszahelyezett tésztaalapra öntöm. Elegyengetem, majd egy éjszakára hűtőben pihentetem. 

A 250 g túrós krémbe 1 púpozott tk. zselatinport keverek, mégpedig úgy, hogy azt előtte egy kevés vízben felmelegítem, amíg csomómentes és egynemű nem lesz. Hűtőbe teszem negyed órára, majd ebből aztán rudakat formálok (nekem kb. 4 db túró rudi hosszúságú rúd lett belőle) folpack segítségével és ismét hűtöm néhány órát. Amikor már teljesen megszilárdult, 50 g cukormentes étcsokit felolvasztok kevés kókuszzsírral. Először vékonyan átkenem a rudakat vele, majd ismét hűtöm, ha szilárd, teljesen bevonom a rudakat a csokival. Hagyom teljesen megszilárdulni a hűtőben. Nekem maradt egy kevés a csokiból, így azt a torta tetejére kentem vékony rétegben, ami tökéletes a végső bevonat alá. 100 g étcsokit ismét felolvasztok vízgőz felett egy kevés kókuszzsírral, ezzel vonom be a torta oldalait és tetejét a képen látható módon. Ismét hűtöm pár órát a tortát. A házi túró rudikat félbe vágom egy meleg késsel, majd a tortára halmozom tetszés szerint. Kiváló dekoráció! 

Próbáljátok ki! Igaz többször kell hűteni, de nagyon megéri! ;)