Diétás almás-fahéjas crumble házi gyömbéres vaníliafagyival, az angol "teadélutánok" margójára... - Hogyan és miért is szerettem meg Angliát!?

Diétás almás-fahéjas crumble, házi gyömbéres vaníliafagylalttal

Azt hiszem, most már biztosan állíthatom, hogy Anglia az az ország, amiről sosem gondoltam volna, hogy tetszeni fog és London az a város, amelyről azt hittem, hogy nem egy top listás helyszín számomra. Tévedtem! Szinte azonnal magával ragadott, teljesen oda vagyok érte! A londoni városi nyüzsgéstől elkezdve a vidék meghitt nyugalmáig... elvarázsolt, attól függetlenül, hogy az időjárás nem mindig kedvez nekem.

Legelőször egy szerelem, életem első szerelme és eddig az utolsó is repített el egészen idáig. A szerelem ugyan elmúlt, de a rajongás az országért megmaradt és igazán jó kapcsolatok szövődtek, megismertem egy remek családot, akiket azóta a barátaimnak mondhatok. Vendég szeretőek, vidámak és imádnak utazni, mint én. 

Nemrégiben a barátnőmmel látogattuk meg Erikát és Gergőt egy most már mondhatom, hogy "szokásos" hosszú hétvégére. Az első nap mindig Londoné, számtalan részén jártam már, de még sajnos nem láttam az egészet. Nem is lehet. Egy hatalmas, nyüzsgő város, aki imádja a sokszínűséget és a pörgést, azt biztosan magával ragadja. A kedvenc helyem a város egyik kis piciny, nyugalmas pontja a St. Regent park, valahogy mindig onnan indul a város felfedezése, ezen kívül ücsörögni a Temze partján egy tonhalsaláta kíséretében - mint a helyiek közül oly sokan ebédidőben - nagyszerű érzés, persze ha éppen nem szakad az eső.

Azt már írtam korábban, hogy imádom a piacokat. Londonban is megtaláltam a kedvencem, ez pedig a Borough Market, ahol egész jó minőségi ételeket lehet kapni, majd a napi 2-3 kávé a Costában szintén kötelező. A Soho forgataga, a rengeteg étteremmel és pub-bal pedig a szórakozni vágyók nagy kedvence lesz rögtön, ahogyan az enyém is.

Aztán a „hétvégi” angliai program mindig valamilyen vidéki város, majd csoki vásárlás a „fontosboltban”. Nagy favorit volt pl. Bristol, de jópár angliai kis "village"-et is láttam már, amely megidézi az egyik kedvenc karácsonyi filmem hangulatát, a Holiday-t is. Wales gyönyörű és az a tömérdek híres kastély... ódákat lehetne zengeni. Gergőék is épp egy ilyen pici falvacskában élnek. Most május elején éppen Stratford-upon-Avon és Warwick volt a cél, ahol a víziszonyom ellenére újra csónakba pattantam. Na jóóó, a pattanás talán túlzás... sikongatva belemásztam valahogyan. 😊Rengeteg nevetés, vidámság és jó hangulat jellemezte ezt a hétvégét, a sok nevetéstől a hasunk is fájt.

A találkozás örömére...

Csónakázás az Avon folyón

A hazaútnál kivételesen Gergő is velünk tartott, így a következő hétvégén már-már kötelező programként elmentünk bulizni. Áthívtam néhány barátot előtte vacsorára, ahol a saját recept alapján készült Sheperd's pie után a lenti almás-fahéjas morzsasütit készítettem el, házi vaníliafagyival, ahogy azt Aninak már ezer éve ígértem. A buli jól sikerült, bolond (csakis jó értelemben!) Évi barátnőm a szokásos Tátra teájával szerintem feltette az "i"-re a pontot, hogy valóban azt mondhassuk, hogy "angol teadélutánt" tartottunk :)

Na és következzen a recept...

Almás-fahéjas zabos crumble
Glutén és cukormentesen

A morzsához...

• 120 g zabliszt
• 60 g zabpehely
• 60 g kukoricaliszt
• 20 g darált dió
• 1 tk. sütőpor
• 1/2 tk. fahéj
• 1 csipet só
• 100 g eritrit
• 50 g kókuszzsír
• 1 tojás

A töltelékhez...

• 4 közepes alma (lehetőség szerint vegyesen zöld és piros)
• 1 ek. kukoricakeményítő
• 1 tk. fahéj
• 1/4 tk. őrölt ánizs
• 1/2 citrom leve
• 3 ek. eritrit

A zablisztet, zabpelyhet, kukoricalisztet és a darált diót összekeverem a sütőporral, fahéjjal, egy csipet sóval, eritrittel, majd hozzáadok egy egész tojást és 50 g kókuszzsírt. Kézzel alaposan elmorzsolom, majd hűtőbe teszem kb. negyed órára. Addig az almákat megpucolom és kockákra vágom, majd rácsepegtetek egy fél citrom levét. Rászitálom a kukoricakeményítőt, meghintem fahéjjal és az őrölt ánizzsal, majd a végén összekeverem az eritrittel is. Egy tűzálló pitesütő forma aljára szórom vékonyan a morzsa 1/3-át, ráhalmozom az alma darabokat, majd a tetejére szóraom a maradék morzsát. 160 °C-ra előmelegített sütőben 30 percig sütöm, majd további 50 percig 180 °C-on. Még melegen tálalom, házi vaníliafagyival, de sima natúr joghurttal is finom.

Cukormentes házi gyömbéres vaníliafagyi

• 5 dl zsírszegény tej
• 1 tojás
• 1 ek. keményítő
• 1 egész vaníliarúd
• 5 ek. eritrit
• 1/2 tk. szárított gyömbér
• 150 g natúr zsírszegény joghurt

4,5 dl tejet felforralok, ezalatt a tojást összekeverem a keményítővel, egy vaníliarúd kikapart magjával és az eritrittel, majd hozzáadom a maradék fél deciliter tejet. A forró tejből egy kis mennyiséggel elvegyítem a tojásos masszát, hogy ne csapódjon ki a sárgája (hőkiegyenlítés), majd a forrásban lévő tejhez öntöm és sűrűre (puding állagúra) főzöm. Ha lehúztam a tűzről hozzáadom a szárított gyömbért és alaposan kihűtöm. Amikor kihűlt, elkeverem a natúr joghurttal és egy műanyag edényben a fagyasztóba teszem egy éjszakára úgy, hogy közben többször is megkeverem, így jobban adagolható és krémesebb lesz. Önmagában és a morzsasütihez is kiváló.

Tipp: ha igazán meg akarjuk még spékelni, tehetünk hozzá az utolsó keverésnél 1 tk. skót whiskyt, így kap egy kis jellegzetes aromát, ami tökéletesen illik a vaníliához és a gyömbérhez. 

Enjoy! 😉