Egyszerűségből nagyszerű: a tatárok beefsteak-je és a házi mustárom találkozása

Ha már volt reggeli, akkor jöjjön egy "ünnepi" egyszerű vacsora recept is, mert néha éppen az egyszerű dolgokban rejlik a nagyszerűség. Tudom sokan nem szeretik a nyers húst, s ez a tábor talán a tatár beefsteak-et sem fogja, viszont aki megeszi, az biztos vagyok benne, hogy imádja!

Az utóbbiak táborát erősítem én is. Az étel eredetét sok ugyan sok mende-monda övezi, kötik a tatárjáráshoz, amikor a nyereg alatt tárolták, puhították a nyers húst, más források az oroszokhoz, később a németekhez fűzi elterjedését Európában, viszont a lényeg hogy van, nagyon finom és mivel a marhahús legjobb részéből készül (vagy legalábbis ebből érdemes készíteni), így szerintem nem a sima hétköznapok sztáreledele, bár én mindig azt mondom, hogy egy normál napot is fel lehet, sőt kell dobni valamivel. 😊 Abban is biztos vagyok, hogy ahány ház, annyi szokás az elkészítést illetően. Van, aki már előre befűszerezi és hagyja összeérni az ízeket, van aki csak étkezés előtt fél órával adja hozzá ezeket. Én mindig előre készítem, szeretem, ha egy jó fél vagy egy napot áll, bár sok szakirodalom pont azt mondja, hogy akkor nem lehet érezni a hús igazi ízét és úgy megette a fene. Az is igaz, hogy ez az az étel, amit szokásomtól eltérően nem fűszerezek túl (annak ellenére, hogy imádom az ízeket), hanem igyekszem meghagyni az egész természetes ízét, így viszont pont az a kevés fűszer beivódik alaposan a húsba és az egész összeérik, nekem így lesz tökéletes.

A receptet el lehet készíteni olívaolaj és vaj helyett ghí-vel is, ahogy én is tettem. Sokkal lágyabb lesz az íze ezáltal, illetve a már említett Regenor kúrába is beilleszthető. Húsból én általában vegyesen használok bélszínt és hátszínt, az eltérő hússzerkezet miatt, az arányokat pedig a receptben látjátok. Míg a hátszín zsírosabb a bélszínnél, így szerintem jót tesz belőle egy pici az ételnek. A másik fondorlat az én tatár beefsteak-emben az, hogy házi mustárt kerül bele.

Tatár beefsteak

(Regenor diétához is - 4 személyre)

Hozzávalók:

• 250 g marhabélszín
• 150 g marha hátszín
• 1 kis fej vöröshagyma
• 3 gerezd fokhagyma
• ízlés szerinti mennyiségű só, bors
• 1 púpozott tk. házi mustár (receptet ld. lent)
• 30 g ghí + egy kevés a tetejére
• 1/2 tk. őrölt köménymag
• 1/2 tk. őrölt fűszer pirospaprika
• 1/2 tk. 100 %-os paradicsompüré
• 1 db tojás

A húst nem daráltatom le, hanem nagyon-nagyon apró kockákra vágom egy éles késsel. Kicsit "pepecs munka", de legalább levezeti a feszültséget 😊 Amikor kész, a vöröshagymát és a fokhagymát is lereszelve adom a húshoz. Hozzáadom a mustárt, a köménymagot, a pirospaprikát, a paradicsompürét, ízlés szerinti mennyiségű sót és borsot, majd végül egy egész tojást (van aki csak a sárgáját adja hozzá, de én sajnálom a fehérjét kidobni, szerintem nincs is azzal semmi baj). Az egészet jól összekeverem és végül hozzákeverek még 30 g lágy ghí-t. Egy edénybe alaposan lenyomkodom a tetejét és még egy kevés olvasztott ghí-t öntök a tetejére, ami légmentesen lezárja a hús tetejét és nem engedi oxigénhez jutni, ezáltal nem barnul meg és még inkább magába szívja az ízeket. Friss, ropogós rozsos pirítóssal és friss zöldségekkel tálalom. 

A kezdet...

... és a vég :)

Ugye említettem, hogy házi mustárt használok a receptekben, ami nem véletlen, hiszen a bolti mind tele van cukorral, ecettel és olajjal, ami ugye nem a barátunk. Viszont sajnos vagy nem sajnos.. nagyon imádom a mustárt. Emlékszem gyermekkorunkban a húgommal nagyon sokat viccelődtünk ezzel, ugyanis ő imádta a piros színt és mindenhez ketchup-ot evett, én pedig már akkor is mustár rajongó voltam (néha még a pizza is elbírta) és lehetőség szerint mindenből a sárga színt választottam. Ez már megszokottá is vált az évek során, hogy ha ez a két szín van valamiben, nem lehet kérdés a választás. Aztán egy-egy őrült napon jött mindenféle márka felsorakoztatása a poén kedvéért, dehát fiatalság... bolondság! 😊 Manapság már imádom a pirosat, a sárgát, a ketchup-ot, de leginkább a mustárt! Néha csak azért vásárolok jó minőségű kolbászt, hogy érezzem a dijoni mustár csípős ízét. A sült kolbászt vagy roppanós virslit el sem tudom mustár nélkül képzelni. Azonban a mostani diétám miatt sokat törtem a fejem, hogy a sokak által emlegetett Regenorhoz megengedett sült kolbászt vajon mivel egyem? Ne mustárral? A bolti mustár ugye tele mindenféle fent említett hozzávalóval, ami itt kizárt, így el kezdtem kutatni házi mustár receptek után, majd megpróbáltam a nem használható dolgokat olyan alapanyagokkal helyettesíteni, amelyet már bátran fogyaszthatok. Az eredmény szerintem szuper jó lett! 

Házi mustár
(Regenor diétához is)

Hozzávalók:

• 100 g fehér mustármag
• 2 gerezd fokhagyma
• 1/2 tk. őrölt fehérbors
• 1/2 tk. őrölt köménymag
• 1 tk. egész koriandermag
• 1 tk. himalája só
• 1 db citrom leve
• 3 tk. olvasztott zsír/ghí
• 1 púpozott tk. eritrit
• 10 csepp grapefruitmag kivonat (a nem keserű és nem alkoholos változatból)
• 130-150 ml víz

A mustár- és koriandermagot egy aprítógépben nagyon finomra töröm, majd hozzáadom a többi fűszert és a fokhagymanyomón áttört fokhagymát. Elkeverem benne az eritritet, hozzáadom az olvasztott zsírt vagy ghít, 1 db citrom leszűrt levét és a grapefruit mag kivonatot, amely tartósítja majd a mustárt. A végén keverem hozzá a vizet, attól függően, amennyit felvesz. Nem baj, ha egy picit hígabb, mert a hűtőben picit megszívják majd magukat a magok és sűrűsödik. 

Most már jöhet a sült kolbász is! 😉