Ízjárat: "világlátás" konyha nyelven

Már nagyon régóta érlelődik bennem ez a bejegyzés, mivel időről-időre elgondolkozom a témán, mikor picit túlhajszolom az életem...Vajon érdemes-e maximalistának lenni? Vajon megéri mindenből a legjobbat akarni? A legtöbbet kihozni? Egyáltalán ez döntés kérdése-e? Nos, van amiből igen, de sajnos vannak olyan dolgok az életben, amiből felesleges, mert csak az életenergiánkat veszi el! Vajon érdemes olyan dolgokból is kihozni a maximumot, ami nem tesz minket 100 %-osan boldoggá?  Korábban azt gondoltam, hogy maximalistának lenni jó... mert ők mindenből a legjobbak...! A legjobbat pedig mindenki szereti és elismeri! Mára éppen az ellenkezőjét gondolom, néha olyan jó (lenne) nem a maximumra törekedni, egyszerűen csak élvezni a pillanatokat és kihozni az adott dolgokból a legjobbat és ez a kettő nem ugyanaz! Ráadásul a maximalizmus sokak szerint taszító, mivel nem tudnak megfelelni az úgymond "elvárásoknak", hiszen egy maximalista sokszor a környezetével szemben is elvárások

Aki azt mondja Madrid unalmas és közelébe sem jöhet a katalán fővárosnak, nagyon téved. Ugyan még mindig Barcelona a nagy szerelem számomra, de a spanyol főváros is rejteget számtalan érdekes és változatos programot. Élettel teli, nyüzsgő... a lazaság keveredik egy kis "tartással", pont olyan, amit a spanyoloktól már megszoktunk. Egy hétvégét simán megér és nem csak a remek látnivalók miatt, hanem akkor is, ha szeretnénk átérezni a pezsgő spanyol feelinget, élvezni a finom kajákat és borokat, bámulni az embertömeget vagy éppen csak lazsálni egy gyönyörű parkban, na itt aztán van mindenre lehetőség! Az első boldogság-SOKK Madridban: Churros és forró csoki Korábban írtam arról, hogy mennyire imádom az országot, de valahogy pont a közepe maradt ki mindig, így nagyon vártam már az utazást... és mint mindig "pont kellett már, mint egy egy falat kenyér". Szerencsére megint összecsapódott a mi kis utas-táncos csapatunk, így 7-en indultunk a kalandnak, így a remek