Ízjárat: "világlátás" konyha nyelven

Biztosan nagyon sokan foglalkoztatok már különböző motivációs technikákkal, amellyel szebbé, jobbá és vidámabbá tehetitek a napotokat! Én is, sőt folyamatosan igyekszem is gyakorolni ezeket, főleg a nehezebb napokon, mert hát azért valljuk be őszintén, ilyen napok, időszakok mindenki életében vannak. Az egyik legegyszerűbb dolog pedig a világon, ha MOSOLYOGSZ ! Mennyivel jobb lesz a kedved neked és a környezetednek is, ha egyszerűen csak fittyet hányva a világra, a sorsra és a nehézségekre és mosolyogsz! Egy mosoly reggel a tükörben, egy mosoly az idegenre az utcán vagy a tömegközlekedési eszközön, egy mosoly a barátoknak, a családnak, a kollégáknak és máris vidámabb lesz minden, ha pedig viszonozzák, engem mindig boldogsággal tölt el! Mennyivel feltöltőbb olyan emberek társaságában lenni, akik mindig mosolyognak! Ráadásul egy váratlan mosolynál semmi sem tudja jobban kibillenteni az embert a lelki egyensúlyából vagy éppen egyensúlytalanságából. Figyeljétek meg csak az emberi reakciók...

Sosem voltam ölelgetős típus, már ha ez típus kérdése, azonban manapság egyre több olyan ember van, akit beengedtem a "komfortzónámba", s ez köszönhető nagyon sok dolognak... Egyrészt ott a tánc, bámulatos, hogy egy évig még a salsában sem bírtam elviselni ha fél méterrel közelebb tolja valaki a "képét"... ma meg már kizombát táncolgatok (legalábbis próbálok) mindenféle ismeretlen pasi mellkasára dőlve... hát furcsa ja... Másrészt az "ölelgetős" barátaimnak vagy ismerősömnek, akik megmutatták, hogy nem is kell annyira félni tőle! Igazság szerint ha jobban belegondolok, már gyermekkoromban sem voltam (legalábbis amire én emlékszem) az a nagyon bújós, még családon belül sem... sosem értettem, hogy igazán mi értelme van a 2-3 puszinak egy-egy találkozásnál... csináltam mert szokás volt, bár néha már-már el is hagytam, mert kényelmetlenül éreztem magam... viszont most mikor találkozom a barátaimmal... megöleljük egymást. De hogy mennyire változik az ember... ...