Tőkehalas-csicsókás borkorcsolya falatkák, avagy a portugál Bolinhos de Balachau egészségesebb változatban - éppen olyan jó lehet, mint a gyönyörű Aveiro, Sintra és Cabo da Roca egy esősebb, szelesebb oldalát mutatva...
S íme a folytatás a portugál utazásomról... újabb élményekkel, újabb kalandokkal, újabb kulináris élvezettekkel ötvözve... Lisszabonba érkezésemig olvashattok Aveiro-ról, majd az onnan meglátogatott varázslatos Sintra-ról és Cabo da Roca-ról is... s végül bemutatom nektek a helyi igazán tipikus tőkehalas falatka diétásabb változatát, saját receptem alapján... De ha még nem olvastátok az érkezésem pillanatait, ITT megtehetitek! 3. nap (csütörtök) Elég korán ébredtem, telefoncsörgésre, mivel anyunak még este mondtam, hogy 7 körül tervezem az ébredést (csak azt felejtettem el közölni vele, hogy helyi idő szerint és nem az otthoni), de nem is baj, mert el akartam érni a korai vonatot Aveiroba. Már megint nem süt a nap – s ezt még azért a tejüvegen keresztül is érzékeltem. Még jó, hogy a kávémat a jegyvásárlás utánra terveztem, mert a menetrend nem az volt, amit a neten találtam, így arra már nem maradt időm. Sebaj, legalább alszom a vonaton és majd érkezésnél biztosan akad...