Ízjárat: "világlátás" konyha nyelven

Bevallom hősiesen, a gesztenyével kapcsolatban nagyon vegyes érzéseim vannak. Gyermekkoromban szinte rajongásig imádtam a gesztenyepürét, de azt is inkább a jó sok tejszínhab miatt, ami szinte teljesen elnyomta annak ízét. Majd a gesztenye szeretetemet egy gyermekkorban készült sütemény teljesen elrontotta, onnantól fogva semmilyen formában nem fogyasztottam. Nagyon sok karácsonyi vásárban ott illatozik a sült gesztenye, de valahogy ezért sem tudok rajongani. Néha bekapok 1-2 szemet, mikor látom, mások milyen jóízűen eszik, de rájövök, hogy hiba volt. Nemrégiben azonban néhány kedves ismerősömmel meglátogattunk egy kitűnő budapesti cukrászdát, ahol rám beszélték a gesztenyés cheesecake-t. Kicsit féltem is tőle, de nagyon meglepő módon, szinte alig bírtam abbahagyni. Ott az a desszert valahogy átírta az eddigi összes gesztenyés sütivel kapcsolatos előítéletemet, így arra gondoltam, hogy itthon én is elkészítem a saját receptemet, természetesen cukormentes változatban.  Azonban ...

Sorra olvasgatom, kapom az év végi köszön(t)ő leveleket, cikkeket, blogbejegyzéseket, videókat és így arra gondoltam, hogy én is kierőltetek magamból valami hasonlót, de ne haragudjatok, nem ment! Nem azért, mert nincs mit (sőt) és még csak nem is azért, mert nehezemre esik, egyszerűen csak nem jöttek a szavak, mondatok. Viszont á ltalában nálam is évek óta a Karácsony körüli időszak, pontosabban 24-e éjjel az, amikor átgondolnom az évet és kicsit belemélyedek a gondolataimban... ekkor kivételesen én is pihenek és a  rohanásból átváltok "zombi" üzemmódba, csak fekszem a kanapén, bambulva ki a fejemből 😊 Elvonszolom magam félálomból feleszmélve az éjféli misére, majd sétálok egyet az üres faluban, ahová ebben az évben elég keveset látogattam el. Aki pedig még ilyenkor szintén kuruttyol, biztosan hülyének néz 😊 De nem érdekel, mert pont jól esik... na és zenét bömböltetek közben a fülesben, szóval még az is lehet, hogy a sétába beékelődik egy-egy tánclépés is, mint munkába m...