Baráti öleléssel: Erdei gyümölcsös - túrós charlotte torta cukor- és gluténmentesen
Sosem voltam ölelgetős típus, már ha ez típus kérdése, azonban manapság egyre több olyan ember van, akit beengedtem a "komfortzónámba", s ez köszönhető nagyon sok dolognak... Egyrészt ott a tánc, bámulatos, hogy egy évig még a salsában sem bírtam elviselni ha fél méterrel közelebb tolja valaki a "képét"... ma meg már kizombát táncolgatok (legalábbis próbálok) mindenféle ismeretlen pasi mellkasára dőlve... hát furcsa ja... Másrészt az "ölelgetős" barátaimnak vagy ismerősömnek, akik megmutatták, hogy nem is kell annyira félni tőle! Igazság szerint ha jobban belegondolok, már gyermekkoromban sem voltam (legalábbis amire én emlékszem) az a nagyon bújós, még családon belül sem... sosem értettem, hogy igazán mi értelme van a 2-3 puszinak egy-egy találkozásnál... csináltam mert szokás volt, bár néha már-már el is hagytam, mert kényelmetlenül éreztem magam... viszont most mikor találkozom a barátaimmal... megöleljük egymást. De hogy mennyire változik az ember... ...