Ízjárat: "világlátás" konyha nyelven

Ha azt kérdezné valaki tőlem, hogy melyik a kedvenc hüvelyesem, gondolkozás nélkül vágnám rá, hogy a csicseriborsó. Ez már csak azon is látszik, hogy hetente 2-3 alkalommal biztosan fogyasztom valamilyen formában, ha mást nem, a szokásos soccámat, ami tulajdonképpen egy csicseriborsólisztből készült lepény, friss rukkolával, prosciutto-val és koktélparadicsommal, a receptjét ITT találjátok. Egyébként újabban én is csak serpenyőben sütöm meg ropogósra mindkét oldalát, ez egy gyorsabb megoldás! 😉 Ahogy korábban főként Indiában, Marokkóban, Dél-Amerikában, a Közel-Keleten és Afrika számos országában volt közkedvelt ez a növény, úgy a reform táplálkozás elterjedésével hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend – teszem hozzá nagyon helyesen, hiszen remek élettani hatással bír és a gluténmentes étrendek egyik mentő alapanyaga. Ha bárki a Közel-keleten jár, biztosan úton-útfélen belebotlik egy-egy falafelt, kebabot és hummuszt kínáló étterembe, bódéba, de már itthon is e...

Ti gondoltátok volna, hogy a nagy utazások és "bárhová szabadon" érzés után kap az emberiség egy ilyen helyzetet, mint amiben most vagyunk a vírus által és jóformán bezárul a négy fal közé? Nos, az elmúlt évek kalandjai után sosem hittem volna, hogy most a napom fénypontját az jelenti majd, mikor munka után kiosonhatok a Duna partra egy rövid sétára vagy a hétvégén bringázhatok egyet a környékben, egyedül... Remélem, legalább ez megmarad! Az első hét kaotikus érzelmei után kicsit elgondolkodtam és rájöttem, hogy talán szükségem is van most erre és talán mindenkinek! Túlzottan rohanunk, mindig mozgásban vagyunk, azt gondoljuk bármit megtehetünk, bárhová eljuthatunk... igen, én is ezt hittem! Szinte sosem voltam itthon, s bár néha azért esténként próbáltam meditációval csillapítani a túlkattogó elmémet, sosem bírtam túl sokáig, végül is anno nem véletlenül kaptam a "Duracell nyuszi" jellemzést. 😅 Azért az elmúlt 2 évben sokat csillapodtam, bár még mindig nem ele...

Nagy húsimádó vagyok ám, de olykor szeretek tartani pár húsmentes napot, pláne, mikor ilyen nagy meleg van. Az sem árt, ha ezek gyorsan el is készülnek. Szerintem nagyszerű fogásai lehetnek egy baráti pikniknek vagy csak ha betoppan néhány ismerős. Biztosan sikert arat majd, függetlenül attól, hogy ők esznek húst vagy sem... A csicseriborsófasírt ráadásul nagyszerű alternatívája lehet a falafelnek, amit bő olajban sütnek ki.  A receptem természetesen beleillik az IR diétába, mindemellett nem tartalmaz glutént, tejet és természetesen cukrot sem. Ezek a mennyiségek 4 főre elegendőek.  Pikáns csicseriborsó fasírt Hozzávalók 4 főre:  500 g főtt, lecsöpögtetett csicseriborsó 1 közepes fej vöröshagyma 2 gerezd fokhagyma 2-3 ek. olívaolaj 1/2 tk. őrölt római kömény 1/4 tk. őrölt chili 1/4 tk. szódabikarbóna 1 marék friss petrezselyem 1/2 marék friss korianderlevél 2 púpozott tk. útifű maghéj só, fehér bors A csicseriborsót alaposan lecsöpög...

Valaki repítsen el Indiába! :) Korábban sosem vágytam oda és mindig is azt mondogattam, maximum dobjanak ki a gépből a Taj Mahal elé, ha megnéztem ott vegyenek is rögtön fel... és a körülötte lévő dolgokat már nem akarom látni! Viszont azt is megtanultam már: "Soha ne mondd, hogy soha!" Az élet, a gondolkozásom és én is változok, manapság már mindent akarok látni, még ha nem is biztos hogy tetszeni fog, de biztos vagyok abban, hogy mindenképpen egy újabb tapasztalattal lehetek gazdagabb. Aztán jött néhány film, ami teljesen elvarázsolt (bár azt is tudom, hogy nem az a valóság) és nem csak a kultúra tett kíváncsivá, hanem az ételeik, a fűszereik, az indiai konyha. Egyre jobban rajongok a keleti konyhákért, de az minél jobban indiai valami, annál inkább jöhet és annál inkább "csípjen"! :) Számos indiai receptet készítettem már el itthon is... a naan kenyér, a csicseriborsós csirkés curry-k, a jalfrezi... hmmm bárhol, bármikor! Mivel általában törekszem ar...

Bár tudom, hogy a sütis receptjeimnek mindig jóval több rajongója van, most mégis egy ebéd vagy vacsi ötletet hoztam nektek, de higgyétek el, bármennyire is bonyolultnak tűnik, nagyon egyszerű az elkészítése.  A kedvenc alapanyagaim kerültek most bele ebbe az indiai ízvilágú tekercsbe, ami azon kívül, hogy brutál finom, tele van fehérjével és vassal. Számos csicseriborsós ételem nagy sikert aratott már a barátaim körében is, a cékla pedig örök klasszikus. Bár azt is tudom, hogy mindkettőt valaki vagy nagyon szereti vagy nagyon nem, de aki igen, annak feltétlenül ajánlom a receptet! Mind az íze, mind a színvilága miatt egy szuper-különleges fogást készíthettek akár magatok, akár vendégeitek számára. De nem csak ízekben, színekben gazdag ez az étel, hanem textúrákban is, szóval a végeredmény egyértelműen csak siker lehet! 😉 3 fő része van a receptnek, de nem kell megijedni, mert ugyan mindent külön-külön el kell készíteni, de hihetetlenül gyorsan készen van és a végén csak össze kel...

A minap feldobott az egyik közösségi oldal néhány képet, még több évvel ezelőttről, amikor rengeteg bográcsos party-t csináltunk nyáron, sőt igazából már tavasszal is. Emlékszem, kb. április közepén "indult be a szezon" nálunk, a szülinapomat legtöbbször már valamilyen kerti party formájában ünnepeltük. Bográcsban főzni szerintem szuper dolog, sokkal finomabb, aromásabb lesz az étel íze és a lassú tűzön főzés is tovább növeli az ízlelőbimbóinknak nyújtotta örömöket. A bográcsban készült ételeknek ugyan csak a fantáziánk szabhat határt, de azért mégis vannak olyan tipikus kedvencek, amit szerintem mindenki elkészített már a nyílt tűzön. Mutatok most nektek két olyan ételt, amely a régi hagyományos ételeknek egy kicsit újragondolt, reform változata, mégis roppant finomak és nyugi, akár otthon tűzhelyen, fazékban is elkészíthetőek. Ami még fontos, hogy aki esetleg valamilyen diétát követ éppen, szinte mindegyikbe beilleszthető, max. 1-2 hozzávalót kell csak kicserélni. Én, mint...

Drága Olvasóim! Minden év végén lezárom néhány gondolattal az adott évet, melyhez egy különleges recepttel is megajándékozlak Titeket! Ez idén sincs másképp, annak ellenére, hogy az idei évben talán minden másképpen volt, mint korábban. De gondolom ez senkinek sem mond újat, hiszen mindannyiunk élete egy pillantás alatt megváltozott év elején, amiről nem is gondoltuk volna korábban, hogy ez így lesz!  S hogy mi történt idén velem? Jóformán semmi, de mégis rengeteg minden! "Elvesztettem" néhány olyan dolgot, ami korábban éltetett... legalábbis azt hittem, hogy ezek nélkül nem tudok létezni. Ilyen az utazás, a tánc, a rendezvények, az állandó pörgés, a nagy társasági élet... Jelentem jól vagyok! Kicsit ez a befelé fordulás éve volt ez számomra. Az év nagy részét a lakásom valamelyik zugában vagy éppen egyedül a természetben töltöttem. Sosem hittem volna, hogy tavasszal a napom fénypontja az esti séta lesz a szigeten, amit nyáron felváltott a bringázás, ősszel pedig ismét a séta...

A falafel nem véletlenül vált világszerte slágerétekké. Ez az egyszerű, mégis ízekben gazdag étel mindenkit levesz a lábáról. Sokan úgy gondolják, hogy a tökéletes falafel elkészítése egyszerű, de az igazság az, hogy számos kísérlet és tapasztalat szükséges hozzá. Én is hosszú utat jártam be, számos próbálgatás után született meg a saját receptem, ami kívül ropogós, belül ízletes és puha és nem esik szét sütés közben. 😉   A falafel eredetét nehéz pontosan meghatározni, de a legelterjedtebb vélekedés szerint az étel Észak-Afrikából, valószínűleg Egyiptomból származik. Kezdetben babbal, pontosabban fava babbal készítették, később azonban a Közel-Keleten, különösen Libanonban, Jordániában, Izraelben és Palesztinában a csicseriborsó vette át a főszerepet. Az idők során a falafel átlépte a határokat, és számos változata terjedt el világszerte. Mindenhol más-más fűszerezéssel, formában és körettel kínálják, de az alapelv változatlan: a falafel egy laktató, ropogós falatka, ami vege...

Nos, nem én lennék, ha egy több részes úti beszámolónak nem az egyik kiemelt része lenne a gasztronómia, hiszen elsősorban az ízekért (is) szoktam utazni. Olvastátok már az első részt? ITT megtaláljátok! 😉 A keleti és mediterrán konyhák szerelmeseinek is bátran tudom ajánlani, hiszen egy kicsi mindkettőből van benne, fűszeresebb, mint egy olasz vagy spanyol konyha, de kevésbé, mint egy indiai vagy thai ízvilág… valahol éppen a kettő határán. Tulajdonképpen vélek felfedezni hasonlóságot a magyarral, de ez biztos a több évtizedes együtt élésnek köszönhető. Elsőre mi az, ami eszébe jut mindenkinek a török konyháról? Talán a kebab és a baklava, a tapasztaltabbaknak még felötlik egy kis krémes sült rizspuding és a török kávé vagy tea a szemük előtt, pedig ennél jóval több és változatosabb!  Egyik reggel volt alkalmam éppen egy rádióműsorba belehallgatni, ahol a török konyháról beszélgettek és arról, hogy itthon mennyire nem ismerik igazán az ételeket, max. látják a kebabo...