Albóndigas, azaz a spanyol paradicsomos húsgombóc (Glutén-, tej- és cukormentes)

Szokták mondani, hogy aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Én valami hasonlót gondolok a tapas-okról is: aki a tapas-okat szereti, rossz ember nem lehet. Hiszen nincs is jobb annál, mint egy-egy spanyol kiruccanáskor beülni egy helyiekkel zsúfolt tapas bárba, iszogatni a finom borokat és mellé falatozgatni, mindenből egy kicsit. 

Több tapas recept, valamint a spanyol konyha egyéb különlegességei is felkerültek már a blogra, hiszen - és szerintem ezt már kb. századjára írom le itt - a spanyol konyha kifejezett rajongója vagyok! 

A mostani recept teljesen véletlenül jutott eszembe. Régi utazós képeket nézegettem, és az az album is közéjük akadt, amikor éppen Andalúziában voltunk. Itt a csicseriborsót és a húsokat, valamint halakat úgy fogyasztják az emberek, mintha kötelező lenne. Egyik este bortól ittasan betértünk egy helyi tapas bárba. Kb. a szállásunk alatt volt nem sokkal... arra emlékszem, hogy aznap valami nagyon autentikusat kerestünk, itt pedig szinte sosem volt hely korábban, akkor is csak egy kis asztalt kaptunk, kb. este 10-11 magasságában. A főpincér fogadott minket és bár nem beszélt, csak spanyolul, mi igyekeztünk megérteni, mit is akar ránk sózni. Hát mindenféléből hozott egy keveset... Azóta is megmaradt, hogy a két legjobb kaja amit akkor kihozott - az albóndigas volt és egy grillezett tintahal friss salátával. Azt tudom, hogy a hely zsúfolásig volt, így elég későre érkezett meg a kaja (már amennyire egy tapas bárban későn érkezhet - itt ugyanis az ételek nagy része előre el van készítve és pont ettől jó és gyors a kiszolgálás), azonban a bort annál gyorsabban és sűrűbben hozták. Így utólag azt hiszem nem akarták, hogy a számla láttán az asztal alá boruljunk... Az ételek viszont tényleg csodásak voltak, így azt mondom, hogy a busás számláért talán nem is annyira kár. Arról nem is beszélve, hogy olyan csodás buli keveredett a helyi öregekkel, akik énekeltek, fütyörésztek, szinte már-már táncra perdültek. 

Na de mitől más az első ránézésre akár olasz vagy magyaros paradicsomos húsgombócnak is nevezhető étel? Egy érdekes hozzávaló teszi különlegesebbé a spanyol változatot, ami pedig nem más, mint a chipotle, azaz egy fafüstön szárított jalapeno paprika. Persze eredetileg a húsgombócba kenyér kerül, de most lássuk az én receptemet... 

Albóndigas, azaz a spanyol paradicsomos húsgombóc 

(Glutén-, tej- és cukormentes)

Hozzávalók 4 személyre

Húsgombóchoz:

• 400 g darált marhahús
• 1 közepes fej vöröshagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 db tojás
• 2 púpozott tk. útifű maghéj
• fél marék friss petrezselyem
• 1/2 tk. őrölt kömény
• 1/2 tk. őrölt bors
• 1/4 tk. szárított chipotle paprika
• só ízlés szerint
• kb. 20 g barna rizsliszt a forgatáshoz
• kókuszzsír a sütéshez

Paradicsomszószhoz:

• 1 nagyobb fej vöröshagyma
• kevés olívaolaj
• 400 g darabolt paradicsomkonzerv paradicsompürében
• 70 g sűrű paradicsompüré
• 2 gerezd fokhagyma
• fél marék friss petrezselyem
• 1 tk. szárított chipotle paprika
• 1/2 tk. szárított oregánó
• 1/2 tk. szárított bazsalikom
• só, őrölt bors ízlés szerint

Először a húsgombócot készítem el. A darált húshoz hozzáadom az apróra kockázott vöröshagymát, valamint a zúzott fokhagymát. Sózom, borsozom, hozzáadom a chipotle-t, az őrölt köményt, valamint a felaprított friss petrezselymet és az útifű maghéjat. Alaposan összekeverem egy villával vagy a kezemmel, majd megy hozzá egy egész tojás. Az egészet átgyúrom és kis, kb 3 cm átmérőjű gombócokat formálok belőle, amit barna rizslisztbe hempergetek. Kókuszzsírt hevítek és a gombócokat minden oldalon megpirítom. 

Egy serpenyőben olívaolajon megdinsztelem az apró kockákra vágott vöröshagymát, majd hozzáadom a konzerv paradicsomot és a paradicsompürét, az apírott fokhagymát és a fűszereket (aprított, friss petrezselyem, chipotle paprika, oregánó, bazsalikom, só, bors). Egy kevés vízzel felengedem és kb. fél órán át sűrűre főzöm. Amikor az ízek már alaposan összeértek, ha szükséges még egy kevés vizet adok hozzá és beleteszem a gombócokat is. Így párolom fedő alatt kb. negyed órát. 

Ízlés szerint friss gluténmentes kenyérrel és egy pohár vörösborral tálalom. 😊😉

(Vigyázat, a chipotle egy elég csípős paprika fajta, így aki nem bírja, csak módjával bánjon vele!)